id. Benedek Jenő (Kecskemét, 1906. január 16. – Budapest, 1987. július 19.)
Id. Benedek Jenő 1906. január 16-án született Kecskeméten. Édesapja Benedek József lakatosmester volt. 1925-ben érettségizett a kecskeméti Főreáliskolában, majd lakatossegédként dolgozott, és ebből a közegből jutott el a festészethez. 1925 és 1926-ban a kecskeméti művésztelepen Révész Imre irányítása alatt kezdte el tanulmányait. Ezt követően a Képzőművészeti Főiskolán Benkhard Ágost tanítványaként képezte magát 1927 és 1932 között.
Az 1930-as években, megszakítva főiskolai évfolyamát, több tanulmányutat tett, főként Olaszországban és Németországban, ahol az expresszionizmus és az olasz metafizikus festészet egyaránt hatott rá. Egy ideig Berlinben élt, festésből és rajzolásból tartotta fenn magát, de a főiskola befejezéséért és rajztanári diplomájának megszerzéséért hazatért. 1932-ben Nagykőrösön, 1933-ban Sárbogárdon, majd 1935-től 1938-ig Tokajban, 1938-tól 1942-ig Csongrádon dolgozott rajztanárként. Az 1930-as évek végén megnősült, feleségével, Andorkó Laurával 1939-ben fia született, ifjabb Benedek Jenő.
Első fővárosi egyéni bemutatkozó kiállításának megnyitója 1944. március 19-én volt az Ernst Múzeumban, Farkas István és Petrovics Elek támogatásával. A nagy sikerű nyitány azonban nem folytatódhatott: ezen a napon történt Magyarország német megszállása. Később a kiállított képek nagy része egy bombatalálat során megsemmisült, illetőleg több elveszett közülük.
1944-től 1953-ig a Szolnoki Művésztelepen élt, miután beválasztották a tagok közé, és a művésztelep egyik jelentős egyéniségévé vált. Párhuzamosan rajzot oktatott a szolnoki Verseghy Ferenc Gimnáziumban, 1947-től tagja volt a Verseghy Körnek is. 1953-ban Budapestre költözött, és a Képző- és Iparművészeti Gimnázium művésztanára lett, ahol 1966-ig, nyugdíjba vonulásáig tanított. Nyaranta még néhány évig a szolnoki művésztelepen, majd a Balatonnál, Fonyódligeten dolgozott.
Egyéni kiállításai a fővárosban az Ernst Múzeumban, a Fényes Adolf Teremben és a Nemzeti Szalonban, vidéken Pécsett, Kecskeméten és Szolnokon nyíltak. Csoportos tárlatokon az Ernst Múzeumban, a Nemzeti Szalonban, a Műcsarnokban, valamint Párizsban, Antwerpenben, Helsinkiben és Frankfurtban szerepelt. Munkásságáért Munkácsy-díjat és Kossuth-díjat kapott, művei közül a Magyar Nemzeti Galéria is többet őriz.
Fiát, ifjabb Benedek Jenőt a festészetbe ő vezette be, és saját műtermében adta át neki az első ismereteket; ifjabb Benedek Jenő később a Képzőművészeti Főiskolán is id. Benedek Jenő festőt jelölte meg mesterei egyikeként. Idősebb Benedek Jenő 1987. július 19-én hunyt el Budapesten. Életműve a szolnoki festőhagyomány és az olasz-német tanulmányélmények által egyaránt formált, következetes realista festészet egyik értékes fejezete, amelynek súlyát a Kossuth-díj is jelzi.
