Ezüst jelzések – Az itthon elfogadott jelzések
A nemesfém tárgyak, és különösebben az ezüst jelzések világa egy lenyűgöző időutazásra hívja a gyűjtőket és az érdeklődőket, hiszen a beütött apró motívumok nem csupán a tárgyak tisztaságát igazolják, hanem pontos korlenyomatot is adnak a készítésük idejéről és helyéről. Magyarországon az ötvösművek hitelesítése évszázados múltra tekint vissza, ám a modern értelemben vett, rendszerezett fémjelzési követelmények a 19. század második felében, az Osztrák–Magyar Monarchia idején szilárdultak meg. Az azóta eltelt több mint másfél évszázad során a fémjelek alakja, az azokban szereplő karakterek és a finomsági fokok meghatározásai folyamatosan követték a történelmi és technológiai változásokat. A következőkben részletesen áttekintjük, hogyan alakult át a magyarországi fémjelzés rendszere 1867-től napjainkig, kitérve a belföldi és a külföldről behozott tárgyak különleges jelöléseire, valamint a nemzetközi egyezmények által elismert külföldi fémjelek sajátosságaira is. Az ingyenes PDF-et ide kattintva töltheti le. Szabályozás Magyarországon a nemesfém jelzések hatóságilag ellenőrzöttek. A kompetens hivatal jelenleg a BFKH. A hatóság tartja számon azokat az ezüst jelzések közül valamennyit, amikkel a tárgynak rendelkeznie kell. Máskülönben kereskedelmi forgalomba nem hozható. Azonban vannak kivételek, melyek esetén nem szükséges a lentebb említett fémjelek megléte: Ezüst jelzések – Szempontok A következőkben kísérletet teszünk a BFKH által elfogadott jelzések reprezentálására. A jelzések ismertetésének elsődleges szempontja az volt, hogy a hatóság által közölt adatokkal semmilyen formában ne kerüljünk ellentmondásba. Azonban igyekeztünk az anyagot kibővíteni, helyenként fotókkal és magyarázatokkal illusztrálni. Mindezt csoportosítva és átláthatóan. A jelzéseket a következőképpen kategorizáltuk: Belföldi ezüst jelzések 1867-1937 Jelzések nagyobb tárgyak esetén 1867-től került bevezetésre a nagy ezüsttárgyak esetén az úgynevezett „dianás” jelzés. Ekkor azonosak voltak az osztrák és a magyar ezüst jelzések. A fémjelben egy jobbra néző, félholdas női oldalportré látható. Az ezrelék megállapítása fontos tényező az ezüsttárgyak esetén, ez általában a jelzések vagy a finomsági jel alapján állapítható meg. Jelen esetben a különböző ezrelékben kifejezett finomságokat a fémjelben található szám alapján vagy a keret formája alapján határozhatjuk meg. Jelzések kisebb tárgyak esetén A kisebb ezüsttárgyak esetén más jelzéseket használtak ezen időszak alatt, ilyen tárgyak lehettek például az ékszerek. A 900 ezrelékes ezüsttárgyak esetén egy jobbra néző agárfej látható. A 800-as tárgyak esetén egy balra néző oroszlánfej látható. 1872-től történt változás 1867 és 1872 között a fémjelekben nem szerepelt a hivatali jel, ezeket a fémjelen kívül, külön ütötték be a tárgyakba. 1872-től már a fémjelben szerepelt a hivatali jel. A hivatali jel A-tól N-ig terjedő betűi az osztrák, míg a P-től Z-ig tartó betűjelölések a magyar fémjelzést jelentik. Fontos azonban megjegyezni, hogy egy-egy betű egy-egy külön hivatalt takart. A leggyakoribb az A és a P betűs jelölés. Belföldi ezüst jelzések 1937-1966 Jelzések nagyobb tárgyak esetén 1937. szeptember 1-jén lépett életbe az új fémjelzési követelmény, ez leginkább az új finomsági fokok bevezetése miatt vált szükségessé. Az ezüst jelzések esetén ugyanúgy maradt a Diana-fej, azonban már más kerettel. Jelzések kisebb tárgyak esetén A kisebb méretű jelzések esetén is változások történtek. Az agárfej 1-es számmal a 935-ös finomságot, míg a 3-as számmal a 800-as finomságot jelöli. A csókafej 2-es számmal pedig a 900-as ezüsttárgyak jele lett. Belföldi ezüst jelzések 1966-1999 Jelzések nagyobb tárgyak esetén 1966.01.01-től újabb változás történt a fémjelekben. Megjelent az ezüst jelzések között a ma is használt egyik leggyakoribb ezrelék jele, a 925, illetve a fémjelek „karakterei” is változtak. A nagyobb tárgyak esetén most már nem számok jelölik az ezreléket, hanem konkrétan a fémjelben szerepel az adott ezrelék. A nagyobb tárgyak esetén a 925-ös és 900-as tárgyaknál egy balra néző bányászfej, míg a 835-ös és a 800-as tárgyak esetén egy balra néző női fej látható. Jelzések kisebb tárgyak esetén A kisebb tárgyak esetén az ezüst jelzések között a finomsági ezrelék még nem volt feltüntetve. A jelzések a következő ezrelékeket jelölték: daru – 925, rák – 900, harcsa – 835, gólya – 800. Belföldi ezüst jelzések 1999-napjainkig 1999-től használjuk a most is érvényben lévő jelzések változatait. A jelzések már nem különböztetik meg a tárgyak típusait, így a kicsi és nagyméretű tárgyak egyaránt azonos jelzéssel lesznek ellátva. A jelzések Magyarország különböző hídjait jelenítik meg. A 925-ös tárgyakon a Lánchíd, a 900-as tárgyakon az Erzsébet híd, a 835-ös tárgyakon a Petőfi híd, míg a 800 ezrelékes tárgyakon a Szabadság híd rajzolata látható. Habár az ezüst jelzések 1999-től ugyanazok, voltak kisebb változások az évek során. 1999–2006 között „A” betűs jelölés volt a fémjelekben, valamint az ezrelékre utaló szám. 2006–2016 között „B” betű volt a fémjelekben és az ezrelékre utaló szám. 2016-tól már „C” betűs jelölés látható a tárgyakon, és itt már nem az ezrelékre utaló szám, hanem konkrétan az ezrelék szerepel kiírva. Ezüst jelzések behozatali jelek A külföldről behozott nemesfémtárgyak esetén a hivatal behozatali jellel látta el az adott tárgyat. Ez volt a garancia arra, hogy a tárgy eléri az adott nemesfém-tisztaságot. Ezüst jelzések – behozatali jelek 1867-1937 A behozatali jelzések 1867–1937 között az AV (Auslandsverkehr) betűkombinációról ismerhetőek fel. Azonban ez idő alatt apróbb változások felmerültek ezen típusú ezüst jelzések kapcsán: Ezüst jelzések – behozatali jelek 1937-1966 1937-től már ezrelék alapján bontott behozatali jelekről beszélünk. Az 1-es 935-ös, a 2-es 900-as, míg a 3-as szám 800-as ezüstöt jelent. Ezen típusú jelzések esetén stilizált szárnyas földgömb motívumot találunk, egymásra illesztett K és Á (külföldi áru) betűvel. Ezüst jelzések – behozatali jelek 1966-1999 A K és Á betűk mellett már nem földgömböt, hanem stilizált holdalakot találunk. A különböző számjelölések is változtak az ezrelék jelentése kapcsán: Ezüst jelzések – behozatali jelek 1999-2006 A behozatali jelek ikonográfiája változott 1999-től. A 925-ös behozatali jelzések központi ikonja a korona lett, a 900-as kanna, a 835-ös háromágú gyertyatartó, a 800-as pedig kehelyemblémát kapott. Ezüst jelzések – Konvenciós jelzések A konvenciós jelzések nemzetközi garanciaként szolgálnak. Ha egy ékszert ezzel az országban ellátnak, akkor azt valamennyi tagnak kötelessége elfogadni. Magyarország 2006-ban csatlakozott az egyezményhez. Az ezüst jelzések esetén 2019-ig a két mérlegnyelv között volt a tisztaság (ezrelékben kifejezve), 2019-től pedig külön finomsági jel kerül beütésre. Egyéb jelzések Magyaroszágon elfogadott külföldi ezüst jelzések Bizonyos külföldi ezüst jelzések itthon is kerülhetnek kereskedelmi forgalomba anélkül, hogy ezt külön fémjeleztetni kellene Ciprusi ezüst jelzések A ciprusi ezüst jelzések egy stilizált, úszó hal alakból állnak, mellette finomsági jelzéssel. Cseh és Szlovák ezüst jelzések A cseh és szlovák jelzések a következőképpen írhatóak le: