Heyer Artur Haarhausen, 1872. február 28. – Budapest, 1931.
Heyer Artur 1872. február 28-án született a türingiai Haarhausenben. Apja helyi tanító volt. A család 1875-ben Gothába költözött, ahol Heyer iskolai éveit töltötte. Művészeti tehetsége alapján 1890 és 1895 között a berlini Kunstgewerbemuseum oktatóintézetében tanult, mestere Max Friedrich Koch volt. Tanulmányai idején már publikált: rajzait különféle lapokban közölte, különösen az Eugen Richter által szerkesztett melléklapokban.
1892-ben és 1895-ben tanulmányutakat tett Erdélybe, ahol megismerkedett a helyi magyar kultúrával. 1896-ban Budapestre költözött, és könyvillusztrátorként tartotta fenn magát. Eleinte grafikus-illusztrátorként dolgozott német lapoknak is, irodalmi műveket illusztrált. 1900-ban magyar állampolgárságot kapott, ekkor még az Osztrák–Magyar Monarchia részeként.
1906-ban rendezett először gyűjteményes kiállítást Budapesten. 1909-ben két kiállítást is tartott egykori szülőhazájában, Türingiában: a weimari Nagyhercegi Múzeumban és a gothai Kunstvereinban. Ezt követően többször szerepelt a budapesti Nemzeti Szalonban és a Műcsarnokban, majd Németországban és Ausztriában is. 1911-ben elnyerte az Andrássy-díjat. Ezt követően nagyobb tanulmányutakat tett Bécsben, Münchenben és Hollandiában. A müncheni Glaspalastban és a bécsi Künstlerhausban is szerepeltek munkái, majd 1915-ben Münchenben professzori kinevezést kapott. Münchenben a Kunstvereinban is rendezett gyűjteményes tárlatot.
Heyer Artur festészetének középpontjában az állatábrázolás állt. Különösen macskafestményeiről vált híressé: számos képén török angóramacskákat örökített meg naturalista módon, sokféle árnyalatban. Ezért a „macska-Heyer” ragadványnevet is megkapta. Emellett számos más állatot is festett: szarvasokat, nyulakat, fácánokat, csirkéket és kutyákat – köztük saját Mucki nevű kutyáját. 1919-ben két gyermekkönyvet is megjelentetett, amelyeket saját maga illusztrált: az Im Wunderwald, ein Märchen és a Niki, eine drollige Hundegeschichte című köteteket.
1929-ben a Magyar Nemzeti Múzeum megszerezte önarcképét. Ugyanebben az évben a Nemzeti Szalonban önálló kiállítást rendezett. 1931-ben hunyt el Budapesten, 59 éves korában, és állami temetésben részesült a Kerepesi temetőben. Heyer Artur munkássága a német és a magyar képzőművészeti hagyomány határán bontakozott ki: naturalista állatfestészete és illusztrátori életműve egyaránt a két kultúra közötti szoros kapcsolat tanúbizonysága.
