Debreczeni Zsóka keramikusművész pályája a 20. századi magyar iparművészet egyik jellegzetes útját mutatja: a hazai kerámiahagyomány és a kortárs szobrászati szemlélet ötvözése, amely köztéri alkotásokban, dísztárgyakban és szakrális munkákban egyaránt megnyilvánult. Neve szorosan összefonódott férjével, Pelcz Zoltán keramikus- és szobrászművésszel, akivel évtizedeken át alkotótársként dolgoztak együtt szilvásváradi otthonukban.
Tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végezte. Szilvásváradi műhelyükben 1990-től a közös alkotómunka vált az alkotói életforma alapjává: ettől kezdve plasztikáik nagy része „négykezesként” született, a két alkotó szoros együttgondolkodásának eredményeként. Közös munkáik között vázák, idolok, figurális szobrászati alkotások és köztéri plasztikák egyaránt megtalálhatók. Az ihletforrás sokszor a közvetlen természeti környezet volt: a Bükk vidékét, a szilvásváradi tájat, a pisztrángokat és a Lipicai Ménespark lovait számtalan alkotásuk témájává emelték.
Köztéri munkáik révén Debreczeni Zsóka neve ma is számos hazai városban jelen van. A Köztérkép adatbázisa kilenc köztéri alkotást tart számon tőle: ezek között szerepel az egri Szépasszony szobra (2000), a Minden balesetben elhunyt fiatal emlékére emelt alkotás (Eger, 2016), a gyulai „A folyó”-dombormű (2003), az Árpád-házi Szent Erzsébet ábrázolása és a Gyöngyös város címere (1994). A közös munkák Pelcz Zoltánnal egyszerre tükrözik a két alkotó harmóniáját és a térségi kötődést.
Díjak és szakmai elismerések is kísérték munkásságukat: a 2019-es keszthelyi Pelso Kerámia és Textil Biennálén a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége díját nyerte el egy közös alkotásuk, amely három, félig vízbe süllyedő ladikot ábrázol. Szakrális jellegű köztéri megbízásaik is jelzik munkásságuk szélességét: az ináncsi katolikus templomban elhelyezett feszület közös tervük alapján készült. A gyulai vízügyi múzeumban többször is bemutatták alkotásaikat, és részt vállaltak tematikus kiállítások szervezésében is. Nemcsak az alkotás, hanem a közvetítés is fontos volt számukra: szilvásváradi otthonuk nyitott kapuval fogadta a látogatókat, szerveztek nemzetközi gyermekképzőművészeti pályázatot, majd a nyerteseknek alkotótábort is.
Pelcz Zoltán 2019-ben hunyt el. Rá egy évvel emlékkiállítást rendeztek a munkáiból az egri Bartakovics közösségi házban, amelynek anyagát a gyulai vízügyi múzeum is meghívta. Debreczeni Zsóka a veszteség után is folytatta önálló alkotói munkáját: kerámiával dolgozik, köztéri pályázatokra készül, és számon tartja azt az örökséget, amelyet közösen hagytak a hazai iparművészet számára.
