Jajesnica Róbert (Budapest, 1934 – )
Jajesnica Róbert 1934-ben született Budapesten. 1955 és 1960 között az Iparművészeti Főiskolán tanult, ahol Borsos Miklós tanítványa volt. Az Iparművészeti Főiskola második világháború utáni újraindulása Borsos Miklós bevonásával igen jól sikerült: a szabad szellemű, intézményes oktatástól távol maradó, ugyanakkor rendkívül széles látókörű és képzett mester díszítő plasztikai, majd az ötvösművészeti karon folytatott oktató tevékenysége nyomán egy, az időszak iparművészetét meghatározó generáció nőtt fel. 1960 óta fali díszeket, fémplasztikákat, ezüst ékszereket és táblaképeket készít.
Munkásságának középpontjában a fémplasztika és az ötvösség áll. Falitárgyakat, domborműveket, ékszereket és kisplasztikákat egyaránt készített. Női arcot ábrázoló alkotásain az egyszerű grafikus ábrázolás és a domborított, alakított anyag találkozása kifejező egységet hoz létre. Köztéri és reprezentatív megrendelései közül kiemelkednek a következők: 1962-ben a budapesti Gyermekváros számára vörösréz domborművet készített, 1965-ben a Fészek Művészklub ajtófogantyúját tervezte, 1967-ben pillérborítást készített az MHSZ szolnoki székháza és cégért az Alabárdos Étteremnek Szolnokon, 1969-ben világítótesteket a budapesti Hotel Duna Intercontinentálnak, 1973-ban a hágai Magyar Nagykövetség számára Magyarország-plasztikát alkotott, 1988-ban a bonni Magyar Nagykövetség számára ezüst madárreliefet készített.
Egyéni kiállításait számos európai városban rendezte meg: 1988-ban a budapesti Vigadó Galériában, 1995-ben a Derkovits Galériában, 1997-ben a Fördős Műhelygalériában, 2006-ban a Pataky Galériában. Csoportos kiállításokon az 1960-as évektől rendszeresen szerepelt: 1964-ben Lipcsében, 1965-ben Varsóban, Prágában és Rómában, 1966-ban Moszkvában, 1967-ben Koppenhágában és az Ernst Múzeumban Budapesten, 1968-ban Bukarestben és Frankfurtban, 1969-ben Bécsben, 1970-ben Minszkben, Tallinnban és Moszkvában, 1972-ben Pforzheimben és a budapesti Csontváry Teremben, 1973-ban a mexikóvárosi Ezüst Világkiállításon és Varsóban mutatkozott be.
Díjai közül kiemelkedik az 1973-as mexikóvárosi Ezüst Világkiállítás diplomája, az 1975-ös Munkácsy Mihály-díj II. fokozata, az 1985-ös Művelődésügyi Minisztérium díja a III. Ötvös és Fémműves Quadriennálén Miskolcon, valamint az 1996-os Kőbánya különdíja a Budapest 1956 című kiállítás dokumentumfotóiért. Tagja a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének.
Jajesnica Róbert munkássága a 20. századi magyar fémművesség és ötvösség egyik következetes és sokoldalú vonulatát képviseli, amelyben a köztéri reprezentatív megrendelések és az autonóm kisplasztika egyaránt fontos szerepet kapott.
