Józsa János Debrecen, 1936. november 7. – 2016.
Józsa János 1936. november 7-én született Debrecenben. Alapfokú stúdiumok után a Budapesti Képzőművészeti Gimnáziumban folytatta tanulmányait, ahol Somogyi József és Szinte Gábor tanításai voltak maradandóak számára. A legtöbb indíttatást azonban a Debrecenben élő és alkotó művészektől kapta: Félegyházi László festőművésztől, valamint Várkonyi Károly és Móré Mihály grafikusművészektől. Budapesti tanulmányai idején barátkozott össze Janáky Istvánnal, a főváros főépítészének fiával, aki nagy zenerajongó volt, és magával cipelte a debreceni fiút a hangversenyekre – ekkor szerette meg Józsa Bartók Béla műveit is, amelyek egész pályáján végigkísérték.
Szülővárosába visszatérve, fokozatosan alakította ki szín- és formavilágát, eredeti, másokéval összetéveszthetetlen stílusát. A debreceni Nagyerdei Művésztelep és a gödöllői alkotói közeg aktív tagjaként dolgozott. Pályája során a festészet mellett reklámgrafikával is foglalkozott, és különféle műfajokban próbálta ki magát. Fémdomborítással és zománccal is foglalkozott.
A részletekben gazdag felületeken gyakran több epizód épül egységbe: a figurák és a testek konstruktív felbontása, majd újbóli összerakása révén a mozdulatot mint stációt ábrázolja. Az epizódok olykor futurista filmszerűséggel bontakoznak ki, és az elmozduló, egymástól eltérő irányú vonal- és testtömegek maguk is a mozgás képzetét hozzák létre. A látványnak erős a zeneisége, nemcsak az inspirációból és a tematikából, hanem a kisugárzásból fakadóan is. A kubista alapokból induló konstruktív képszerkesztés nagyfokú szecessziós játékossággal társul. Számtalan művét szentelte Bartók Béla zeneszerző emlékének, s munkásságának meghatározó részét a zenének.
1962-től volt kiállító művész. Egyéni tárlatai közül kiemelkedik az 1983-as svájci, az 1984-es hollandiai és az 1987-es finnországi bemutató. Csoportos kiállításokon Milánóban többször, Linzben és Amszterdamban is szerepelt. Számos könyvet illusztrált: könyvillusztrációi között szerepel Bertolt Brecht Kurázsi mama, Voznyeszenszkij Óza és Fagyejev Tizenkilencen című műve, valamint Csokonai, Nagy László, Móricz Zsigmond, Petőfi, Radnóti, Krúdy és József Attila kötetei.
Több nemzetközi, hazai és debreceni művészeti szervezetnek is tagja volt: a Magyar Képzőművészek Országos Szövetségének, a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének, a Magyar Grafikusművészek Szövetségének, a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületének és a Pasztellfestők Egyesületének. Díjai közül kiemelkedik a Munkácsy-emlékplakett, a Káplár Miklós-díj, az 1965-ös lipcsei Nemzetközi Könyvművészeti Kiállítás ezüstérme, Debrecen Város Művészeti Díja, az 1990-es Medgyessy-díj és az 1992-es Holló László-díj. Művei megtalálhatók a Magyar Nemzeti Galériában, a Petőfi Irodalmi Múzeumban, a debreceni Déri Múzeumban és a finn Jyväskylä Alvar Aalto Múzeumban.
Józsa János 2016-ban hunyt el Debrecenben. A magyar és a debreceni képzőművészet kiemelkedő alakja volt, akinek kubista gyökerű, zenei ihletettségű, konstruktív és szecessziós elemeket ötvöző képnyelve a 20. századi magyar grafika és festészet egyik legegyénibb és legtermékenyebb fejezetét alkotja.
