Junghans (Schramberg, 1861 – )
A Junghans céget 1861. április közepén alapította Erhard Junghans és sógora, Jakob Zeller-Tobler a Fekete-erdőben fekvő schrambergi városban, amely mind a mai napig a vállalat otthona. Az alapítók egyikének sem volt köze az óragyártáshoz: Erhard Junghans egy zürichi szalmakalapgyárban kezdte pályafutását, majd sógorával olajprést alapított, s csak ezt követően fogadtak tanácsot és álltak át az óraalkatrészek gyártására. Az első öt évben a vállalat nagyrészt alkatrészek előállításával foglalkozott, és első kész óráit csak 1866-ban készítette el. A cég ma már híressé vált védjegye, a nyolcágú csillag 1890-ben került bejegyzésre, ezzel új korszakot indítva el a gyár életében, amelyet új termelési folyamatok és szabadalmak kidolgozása jellemzett.
1903-ra a Junghans a világ legnagyobb óragyártójává vált: több mint 3000 alkalmazottat foglalkoztatott, és évente közel hárommillió órát értékesített. A teljesítmény annál is figyelemreméltóbb, mivel a svájci óraipari fellegvárak – köztük Schaffhausen – légvonalban alig hatvan kilométerre fekszenek Schrambergtől. Az 1930-as évek a legendás Meister-kollekció mechanikus darabjainak megszületését hozták, amelyek klasszikus formavilágukkal máig a Junghans egyik legkedveltebb sorozatát alkotják. Az 1950-es évek végén a Junghans Németország legnagyobb kronométergyártójává lépett elő.
A gyár a második világháború idején hadiüzemmé vált: mintegy ezer hadifoglyot, kelet-európai és francia kényszermunkást dolgoztattak a schrambergi üzemben. Ez a fejezet a vállalat történetének máig egyik legkevésbé feldolgozott és legkényesebb lapja.
A Junghans formatervezési örökségének legjelentősebb fejezete a svájci Bauhaus-tervező, Max Bill nevéhez fűződik. Az 1950-es évek végén a Junghans együttműködésre lépett Max Billel, amelynek eredményeként az évtized vége felé óracsaládok születtek, majd 1961-ben karórasorozat is megjelent, amelyek minimalista Bauhaus-stílusjegyeikkel azóta is a német formatervezés ikonikus darabjai. A Max Bill-kollekció számjegyeit a tervező szögletes formákra tervezte – az egyes számok felismerhető formatervéről például a „4″-es számjegy, amely felfordított székre emlékeztet, azonnal felismerhető. A sorozat ma quartz, automata és kronográf kivitelben egyaránt elérhető.
A technológiai újítások terén a Junghans szintén úttörő szerepet játszott. 1985-ben mutatta be az első rádióvezérelt falióráját, majd 1990-ben piacra hozta a világ első rádióvezérelt karióráját, a Mega 1-et. A rádióvezérelt órák atomórajeltől veszik a pontos időt, és Junghans Multi-Frequency technológiájával Európában, az Egyesült Államokban és Japánban egyaránt szinkronizálni képesek. A Max Bill Mega Solar modellen ez a technológia napenergiával párosul, így az óra maximális eltérése plusz-mínusz egy másodperc évente.
2009-ben a Junghans Schramberg vállalkozói és polgárainak, Hans-Jochem Steim és fia, Hannes Steim irányításával ismét önálló családi vállalkozássá vált. Az új tulajdonosok befektettek a mechanikus szerkezetek fejlesztésébe és új gyártósort vezettek be a rádióvezérelt óráknál. A Junghans ma büszkén hirdeti termékeire a „Made in Germany” feliratot, és több mint 160 éves történetével a német óraipar egyik legmozgalmasabb és legkülönlegesebb fejezeteként tartják számon – a Fekete-erdő precíziós mérnöki hagyományának és a Bauhaus formatervezői örökségnek egyedülálló ötvözeteként.
